A leégett gyermekotthonrólA szovátai gyermekotthon vezetője,
Böjte Csaba atya levele
Sírva, csak azt tudom mondani, hogy szeretlek Istenem, bízom benned, hiszek gondviselő jóságodban, melyet oly gyakran kimutattál bajban lévő gyermekeid irányába.
Kedves Testvéreim!
Nagy-nagy alázattal írom le, hogy nagycsütörtök éjjel, két órakor, kigyúlt a szovátai jövendőbeli gyermekvédelmi központunk. A helybeli és a Marosvásárhelyi tűzoltók erőfeszítése ellenére az épület farésze részben elégett, részben megégett. Az ingatlanban nem lakott senki. Az az épület, melyben a gyermekeink laknak jelenleg, nem károsult. Három szovátai önkéntes tűzoltón kívül nem sérült meg senki. A tűzoltókat a ledőlő tetőszerkezet sebesítette meg, kettő még aznap elhagyta a kórházat, egy fiatalember, kinek a keze és az arca sérült meg, jelenleg még a kórházban van, kivizsgálás miatt.
Az iszonyatos nagypénteki lángok között csodálatos volt az a segítő készség és szeretet, mely az önkéntes tűzoltókból és az ottani polgárokból áradt felénk. Isten fizesse jóságukat!
A szovátai Szent József gyermekvédelmi központot a nyár folyamán szerettük volna befejezni, és az ősztől, a 10 családi lakrészben 80-100 bajbajutott gyermeknek tudtunk volna otthont biztosítani benne. A kár tetemes, igazából a romok eltakarítása után fogjuk tudni felbecsülni, hogy milyen százalékban sérült az épület. A tűz, a tűzoltóparancsnok véleménye szerint, a régi villamos-vezetékben keletkezett rövidzárlat miatt ütött ki.
Úgy gondolom, hogy ez a kár, mely a bajbajutott gyerekeket érinti, a gonosz lélek műve, hogy aztán ki, mi volt a gonosz eszköze, azt nem tudom. Nagycsütörtök éjjele, az égő épület fénye közelebb vitt ahhoz, mit anyánk az Egyház "misterium inicvitatis" néven szokott nevezni. A sötétség, az alvilág misztériuma, nagy titok! A Gonosznak a hatalma, melyet kisebb-nagyobb mértékben, mindannyian megtapasztaltunk, magunkban és magunk körül, iszonyattal töltött el, de úgy gondolom, hogy Jézus Krisztus nagypénteki szenvedése, s annak valamilyen módon való megtapasztalása hozzátartozik keresztény életünkhöz.
Egész biztos, hogy a Sátán azt szeretné, hogy meginogjon s összedőljön a hitünk, a bizalmunk, Isten országának építésében való elkötelezettségünk. Nagyszombat este, a feltámadásra készülve, sírva, csak azt tudom mondani, hogy szeretlek Istenem, bízom benned, hiszek gondviselő jóságodban, melyet oly gyakran kimutattál bajban lévő gyermekeid irányába.
Igen, Megfeszített Uram, sebezhetőségem tudatában, nagy-nagy alázattal, benned bízó lélekkel, mondom ki, hogy szeretném még szebbre újjáépíteni ezt a Nevelőapád tiszteletére szentelt házat, hogy a legkisebbekben magunkhoz ölelhessünk tégedet.
Alázattal kérlek Istenem, hogy jóindulatú gyermekeid által, segíts otthont teremteni Szovátán a bajbajutott székely gyermekek számára.
Déva, 2004. április 10.
Kisebb testvéri szeretettel, Böjte Csaba ofm
|
